HU

Önismeret

Erőszakmentes kommunikáció és önismeret


Miért fontos? Ha szeretnék egy közösség vagy párkapcsolat részese lenni, sokkal gyümölcsözőbb lesz ez a kapcsolat, ha tisztában vagyok önmagammal. Ezt sokféle úton-módon elérhetem. Grafológia, asztrológia, numerológia, névmisztika, önismereti tréningek stb. Ezek és az ehhez hasonló megközelítések többnyire abban segítenek, hogyan szoktam általában viselkedni, melyek a legfontosabb jellemvonásaim, esetleg mit várhatok egy-egy helyzettől.


Miben segít az Erőszakmentes kommunikáció?


Annak megállapításában, hogy vagyok magammal most, ebben a pillanatban és mi is fontos valójában.  Mi él a lelkemben, ez a pillanatnyi hogylét miből táplálkozik. Gyakran tapasztaltam, hogy valami miatt nem éreztem jól magam, és amikor feltettem magamnak azt a kérdést, hogy  mi is zavar valójában, akkor nehéz volt felismerni. Egyik kedvenc példám, amikor egy hölgy a fia rendetlenségéről mesélt. Amikor pontosítottuk a szükségleteket, akkor ő maga is megdöbbent, hogy valójában az a gondja, hogy a másik két gyereke sokat mesél önmagáról de ez az egy nem.

Fizikai szinten például gyakran tapasztaltam, hogy amikor csokoládéra vágyom, szinte mindig szomjas vagyok. Csak valahogyan már olyan régen ittam. Számtalanszor előfordult, hogy azon mérgelődtem, hogy egy hozzám közel álló ember nem akar valamit elmondani, és amikor igazán magamba néztem, rádöbbentem, valójában én szeretnék valamit mondani, de félek, és a lelkem mélyén arra vágyom, ő kezdjen el kérdezgetni.


Érzelmek azonosítása


Amikor azzal küzdök, hogy milyen sok dolgom van, hogy semmire sincs időm, hajlamos vagyok ezer lényegtelen dologgal elfoglalni magam, ahelyett, hogy azt az egy-két valóban fontos feladatot, amitől nagyon félek, elkezdeném kibogozni és megoldani. Itt (is) szeretném hangsúlyozni, hogy az érzelmek beismerése, elfogadása nem igényel racionális magyarázatot. Néha azért nehéz tetten érni a félelmem, mert a fénysebességgel megjelenik egy gondolat: de itt nincs semmi félni valóm. Ez persze blokkolja a folyamatot, és valahova máshova irányul a figyelmem.

Abban a pillanatban, hogy diagnosztizáltam a bennem élő érzelmeket, tudatosan birtoklom őket, míg előtte a mélyből irányítottak engem.


Az önismeret folyamata


Véleményem szerint az önismeret folyamatában az egyik legfontosabb, hogy beismerjem azokat a dolgokat, amiket én tettem és elégedett vagyok vele, valamint azokat is, amelyekkel nagyon elégedetlen vagyok. Amikor önmagammal kritikusan, agresszíven kommunikálok, vagy inkább így gondolkodom magamról, akkor nehéz vagy inkább lehetetlen másokhoz szívből jövő szeretettel viszonyulni. Legfeljebb a mézes-mázos, felszínen kedvesnek tűnő viselkedésig juthatok el. Az önismeret végelláthatatlan útját járva, az Erőszakmentes kommunikáció felhasználásával egyre inkább megérthetem cselekedeteim és szavaim mozgatórugóit. Az önmegértésen keresztül pedig egyre könnyebben megtalálom azokat a megoldásokat, amelyek legjobban szolgálnak engem és a környezetemben élőket is.


Hogyan mondod?


Többször hallottam már, hogy nem az váltott ki ellenállást a másik félben, amit mondtam, hanem ahogyan mondtam. Hosszú ideig nem értettem, mi lehetett a gond. Később találkoztam Gandhi tanításaival, akiről az a hír járja, hogy az érzései, gondolatai, szavai és cselekedetei harmóniában voltak egymással. Valamint megragadott egy mondat Marshall Rosembergtől, hogy a kifejezésre nem juttatott félelem gyakran agresszióként hat, így arra a következtetésre jutottam, hogy a szándékom egyre tudatosabb beazonosítása, illetve megválasztása abban segít, hogy a verbális és nonverbális üzeneteink egyre jobban harmóniába kerüljenek egymással.


Ajándékba kapott élet


Amikor megszülettem, ajándékba kaptam egy életet. Semmit sem tudok annyira befolyásolni, mint a saját életemet. Teljesen az én felelősségem, hogyan bánok ezzel az élettel. Az önismeret kulcsfontosságú akkor is, ha másokat szeretnék megérteni. Hiszen csak azt tudom megérteni, tolerálni vagy megbocsátani másokban, amit valamilyen szinten már önmagamban is felismertem és elfogadtam. Minél jobban szeretem magamat, annál jobban vagyok képes szeretni másokat. Addig, amíg nem szeretem önmagamat, addig a többiek sem fognak szeretni engem. Csak annyit tudok adni, amennyi nekem van.